A Duna neve az elfogadott álláspont szerint a protoindoeurópai nyelv *dānu szavából ered. E kifejezés tartalma a nyelvészek szerint folyó, folyóvíz stb. Az oszét nyelv don szava ugyanezt jelenti. Ismert legkorábbi nevei: Danubius, Danuvius, illetve Donav, Dunav. Abajev vélekedése szerint a görögös Danoubios szó nem más, mint a szkíta *dānu (folyó) kifejezés bővített …

A római korban Matrica (ejtsd Mátrika) néven katonai tábor volt a város területén, amely a Duna partján húzódó határt, a limest védte.Az i.u. 1. században palánkvárat építettek a rómaiak, majd a 2. században kőerődítményt.Az i.u. 2. században a: cohors I Alpinorum equitata, a század végétől a III. század második feléig a: cohors milliaria Maurorum, a század végétől az: Equites …

A kelták szintén áldoztak lovat. A germánok és a szlávok jósoltak a lovak viselkedéséből. Az ókori görögök először csak harckocsikat vontattak lóval, később maguk is lóra szálltak. Tudatos tenyésztéssel egyre nagyobb lovakat tenyésztettek ki. Amit a lovakról tudtak, azt Xenophón foglalta össze. A rómaiak patkolták a lovaikat, feltehetőleg a keltáktól vették át.

Az ókori kelták számára a malomjáték ábrája szent, a gonosztól védelmező szerepet is betöltött. A középkori Angliában is nagyon népszerű játék volt, sok neves kolostor kerengőjében találták padokra vésve. Shakespeare Szentivánéji álom c. vígjátékában is említésre kerül egy szabadtéri változata, amint „iszap borítja”.