Más vélemény, mely szintén tudományos érvekre építi elgondolását, nem fogadja el a rövid életű németújvári bencések szerepét Szentgotthárd és a ciszterci apátság névadásában. E szerint az 1184 -ben megtelepedő ciszterciek hozzák magukkal Szent Gotthárd tiszteletét és keresztelik el nevéről a monostor körül ...

A barokk építészet Magyarországon a barokk művészet részeként a 17. század elejétől a 18. század végéig számos meghatározó építészeti emléket hagyott hátra, elsősorban templomok, kastélyok és lakóépületek formájában. Legfontosabb barokk városaink Győr és Székesfehérvár, de hasonlóan értékes barokk műemlékegyüttest találhatunk Budán, Veszprémben ...

Ez a lap már inaktív, viszont a laptörténetek olvashatóságához továbbra is szükséges. Ne használd, és a tartalmán ne változtass! Ha kérdésed van a lap nyugdíjazásával kapcsolatban, a kocsmafalon tedd fel! This Wikipedia page is currently inactive and is retained primarily for historical interest.

Muravidék nyugati és déli határát a Mura folyó, az egyetlen fő vízfolyás képezi, míg keleti határát a magyar államhatár, északi határát pedig az osztrák államhatár alkotja.. A belső területeken nincsenek nagyobb folyók, leszámítva a Kerkát és a Lendvát.A Kerka forrása a Muravidék északi csücskében van, s keletnek ívesen haladva Bajánsenye mellett lép magyar ...

Ciszterci apátság Szentgotthárdon. Szalafői hagyományos vidéki magyar ház Közigazgatási beosztás 1950–1990 között ... a Szentgotthárdi és a Vasvári (1969-ben), végül a Celldömölki (1978-ban). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez három járás tartozott (Körmendi, Sárvári és Szombathelyi).